Megtörtént a nagy bejelentés (amit már hosszú hónapok óta sejthettünk), az Ubisoft végre leleplezte a következő Assassin's Creed játékot, ami nemes egyszerűséggel a Valhalla alcímet kapta, a viking mitológia túlvilága után.
Biztosan állítom, hogy a gamerek 99%-a találkozott már legalább egyszer az Assassin's Creeddel valamilyen formában, és a legtöbben játszottak is a sorozat egy, vagy akár több darabjával is. A mai napig egyik legközkedveltebb második részt, valamint a 2013-as Black Flag alcímű epizódot tartják a legjobb játékoknak a sorozat történelmében. A 2015-ös, Syndicate alcímmel ellátott, iparosodás kora beli Londonban játszódó epizódon azonban már erősen látszódott, hogy a sorozat a kifulladáshoz közelít. A rajongók jelentős része elégedetlen volt a kevés újítással, és a játékmenet egysíkúságával, és sokan már temették a szériát, lévén ebben ennyi volt összesen.
Az Ubisoft megfogadta a rajongók kritikáit, és egy évre szüneteltette az AC-t, ekkor, 2016-ban semmilyen új játék nem érkezett, csupán egy film adaptáció, Michael Fassbenderrel a főszerepben. Erről most inkább ne is beszéljünk, mindenki nézze meg magának, és döntse el, hogy tetszik-e neki.
Aztán az Assassin's Creed 2017-ben soha nem látott minőségében tért vissza, hogy alapjaiban formálja át azt, amit eddig a sorozatról gondoltunk. Az Origins teljesen új harcrendszert, óriási nyílt világot, gyönyörűen kidolgozott ókori egyiptomi környezetet, élvezetes történetet, valamint kevésbé repetitív mellékküldetéseket kapott, amire már igencsak szüksége volt a szériának. Ezt követte a 2018-as Odyssey, ami az ókori görög környezettel talán még egy lapáttal rátett az Origins előző évi sikerére, és az év játéka címért is versenyben volt. A fejlesztők véleményem szerint egy nagyon jó irányt vettek fel 2017-ben, számomra sokkal élvezetesebb lett a játék, és sokkal inkább el tudtam veszni a világaiban. Az egy év különbség a két játék megjelenése közt némi aggodalomra adott okot sokaknál, hogy az Ubisoft ismét rááll a tömegtermelt AC-ra, azonban a kiadó megnyugtatott mindenkit, nem lesz évenkénti megjelenés, a két játékot amúgy is egyszerre fejlesztették.
Itt már eléggé megosztó volt a széria legújabb két darabja, a rajongók egy jelentős hányada szerint ez már nem is tekinthető így Assassin's Creednek, mivel alapjaiban eltér az eredeti koncepciótól. Hiába a frissült harcrendszer, a teljesen új, nagyszerű élmény, amit a játék nyújtani képes, ha egyszerűen nem olyan, mint régen volt. Sokan azt látták volna jónak, ha ezek a játékok egyszerűen csak elhagyják az AC nevet, és külön címekként jelennek meg a kiadó gondozásában. Nos, ezzel én nem teljesen értek egyet, egyrészt már csak azért sem, mert ha ott van az, hogy Assassin's Creed, már sokkal többen fogják megvenni az adott címet, lévén hihetetlenül nagy rajongótáborral rendelkezik.
2019 első felétől elkezdődtek aztán a különböző szivárgások, és már ekkor úgy tűnt, viking témájú lesz a következő epizód, ami aztán igaznak is bizonyult végül. Na de minek köszönhető ez a hozzáállás a rajongók részéről? Sajnos, amíg nem volt számottevő változás a sorozat életében, addig az volt a baj, most, hogy friss, és sokkal befogadhatóbb játékokat kapunk, már az a baj, hogy nem hasonlít régi önmagára.
Véleményem szerint valamilyen szinten kétfelé lehet bontani az AC sorozat rajongóit.
- Az egyik fele az a csoport, akik nosztalgikus szemmel tekintenek vissza az immáron 13 éves franchise darabjaira, és nem nézik jó szemmel, hogy szeretett játékuk ennyire megváltozik a szemük láttára. Az emberek ezen része ad hangot inkább nemtetszésének az újabb részek esetében.
- A másik csoport azokból áll, akik egyértelműen örülnek a változásoknak, és annak, hogy a játék végül nem fulladt bele az egyhangúság mocsarába, és nem tűnt el végleg a süllyesztőben.
Magamat valahová a kettő közé sorolom, rettentően bejönnek az újragondolt epizódok, mindkettőbe 70-80 órát raktam, és ez valószínűleg a Valhallával sem lesz másképp. Mégis kicsit hiányzik a régi formula is, valahogy megvolt azoknak a részeknek a maga varázsa, így utólag szemlélve talán még jobban, mint amikor kijöttek. Számos ikonikus főszereplőt, karaktert, és helyszínt felvonultattak, és talán még mindig kicsit visszavágyunk ebbe az időszakba. Talán az Origins és az Odyssey főhősei nem sikerültek olyan jól, mint mondjuk Ezio Auditore, vagy Edward Kenway, mégis a történet, az elképesztően kidolgozott környezet, és a hihetetlenül méretes nyílt világ akkorát dob a játékmeneten, hogy teljességgel ellensúlyozza ezt számomra. És ami a legfontosabb. Abban a kérdésben, hogy ez egyáltalán Assassin's Creednek számít-e még, vagy sem, előbbi mellett teszem le a szavazatom. Egészen egyszerű az oka, miért. Az számít Assassin's Creednek, amit a fejlesztői annak álmodnak meg, és ellenkezhet a legelvakultabb rajongó is ez ellen, ameddig rengeteg ember élvezi az új részeket, addig eszük ágában sem lesz változtatni a formulán.
Egyetértesz velem, vagy éppenséggel vannak ellenérveid? Megosztó a téma, így biztosra veszem, hogy nem mindenki ért egyet a fent leírtakkal, de szívesen várom véleményedet a kommentek között!
